A 2025. novemberi közgyűlés döntése alapján a LENA Egyesület elnökének választottak, amit nagy megtiszteltetésként és felelősségként élek meg.

Kenéz Nóra vagyok, 34 éves, két kisfiú, Vili és Áron anyukája, valamint egy nagylány, Lilla második anyukája. Pilisjászfalun nőttem fel, ezért szívvel-lélekkel idevalósinak tartom magam, Leányvárra pedig csaknem hat évvel ezelőtt költöztünk, nem sokkal a nagyobbik fiam születése előtt.

Végzettségemet tekintve közgazdász vagyok, ám számos egyéb területen is szívesen tevékenykedem. Főállásban egy utazási irodánál dolgozom utazásszervezőként, emellett egyéni vállalkozóként grafikai munkákat is vállalok.

Mindig is közel álltak hozzám a karitatív tevékenységek. Különösen nagy hangsúlyt fektetek a gyerekek mentális jólétére, és elkötelezetten foglalkozom az iskolai bántalmazás megelőzésének kérdésével. Úgy gondolom, hogy a gyerekek leginkább közösségi és szabadtéri élmények során fejlődnek: ezek azok az alkalmak, ahol valódi kapcsolatok születnek, erősödik az empátia, az együttműködés és az önbizalom – mindaz, amire később, felnőttként is szükségük lesz.

E szemlélet mentén hoztam létre 2025 októberében az Offline Zónát, egy olyan közösségi teret, ahol a gyerekek digitális eszközök nélkül, játékosan és észrevétlenül fejlődhetnek, miközben igazi barátságok alakulnak ki.

Szabadidőmben szívesen mozgok: kirándulok, biciklizek, síelek, futok. Minden olyan tevékenység közel áll hozzám, ami aktív és feltölt. Amikor pedig lelassulásra vágyom, szinte biztos, hogy egy izgalmas könyv és egy kényelmes fotel mellett döntök.

Célom, hogy a LENA Egyesület a hagyományos értékeit megtartva, egy olyan hely maradjon, ahol minden korosztály otthon érzi magát. Programjaink összehozzák a családokat, erősítik a falusi közösséget és lehetőséget adnak arra, hogy együtt őrizzük meg és adjuk tovább mindazt, ami valóban érték.

Szeretném, ha a LENA a jövőben is olyan hely lenne, ahol:

• jó együtt lenni,
• közösségként tudunk alkotni és másokon segíteni,
• és ahol minden tag érezheti, hogy szamít a jelenléte.

Tóth Ágnes vagyok, négy gyermek büszke édesanyja. Három felnőtt fiam már a saját útját járja, legkisebb gyermekünk pedig egy 13 éves lány, akivel a Várdomb utcában élünk – nálunk a családi élet ma is pezsgő, beszélgetésekkel, nevetéssel és közös programokkal teli.

A munkám a klinikai kémiai vizsgálatok világához köt: gyógyszerek kipróbálásához kapcsolódó kutatások szervezésével és monitorozásával foglalkozom. A legtöbbször otthonról dolgozom, ami lehetőséget ad arra, hogy a szakmai feladataim mellett a családi életre is sok figyelmet fordíthassak.

Szabadidőmben szeretek aktívan kikapcsolódni: sportolok, szívesen járom a (kék) túraútvonalakat, de ugyanúgy örömet találok a kötés nyugodt perceiben vagy egy jó könyv társaságában is.

2008 óta vagyok a LENA tagja, és 2010-től egészen mostanáig az elnöki feladatokat is elláthattam – nagy örömmel és elkötelezettséggel. Most átadtam a stafétát Nórinak, de a közösséghez való kötődésem természetesen megmaradt.

Számomra a LENA/NOE tagság sokkal több egyszerű tagságnál. Egyrészt a család értékének megerősítése, másrészt egy élő, támogató közösség, ahol családostul vehetünk részt programokon, kirándulásokon és rendezvényeken. Ezek közül jó néhányat mi magunk szerveztünk a helyi és környékbeli családoknak, gyerekeknek és érdeklődőknek. A NOE tagsággal járó kedvezményeket is örömmel használjuk: a tagkártya több száz helyen biztosít kedvezményeket vásárlásra, szolgáltatásokra és közösségi élményekre.

Szervezetünk számára az is fontos, hogy segítsünk egymásnak: rendszeresen gyűjtünk és juttatunk el természetbeni adományokat a tagoknak és a rászorulóknak.

Tartós élelmiszereket gyűjtünk és osztunk szét, és gyakran ruhák is új gazdára találnak a közvetítésünkkel.

Az évek során rengeteg szép élmény, értékes ismeretség és igazi barátság született a LENA közösségében. Ezért is ajánlom jó szívvel mindenkinek: mert itt nemcsak programokat, hanem egy összetartó közösséget is találhat az ember.

Szikoráné Burányi Rita vagyok öt nagykorú gyermek édesanyja. Négy fiam már kirepült a családi fészekből, lányunk is bontogatja szárnyait, egyetemi élete végéhez közeledik. 

1998 nyarán költöztünk négy fiúval Lányvárra. Pécelről jöttünk, ahol több évig megtapasztaltam a NOE tagság előnyeit. Elsősorban ezért kezdeményeztem a helyi NOE csoport megalakítását. Fontos szempont volt az is, hogy gyermekeim barátokra leljenek, a családok pedig egymásra odafigyelő, segítő közösségé váljanak.

Szabadidőmben szívesen foglalkozom sajt készítéssel, kenyérsütéssel. 17 évig dolgoztam Leányváron szívvel, lélekkel a falu gyermekeiért védőnőként.

A LENA Egyesület alapító tagja, elnöke, elnökhelyettese és jelenleg elnökségi tagja vagyok. Az évek során nagyon sok kirándulást, különböző közösségi, egymást segítő programokat szerveztünk. (egészségnap, ruhabörze, tartós élelmiszer gyűjtése és kiosztása, karácsonyi műhely, szemétszedés, farsangi bál, téli tábor…)

Egyesületünk a jövőben is a NOE hitvallása mentén, alapértékeit megtartva, tisztelettel és szeretettel a tagcsaládok érdekében végzi önzetlen munkáját. Szeretettel hívunk és várunk kis- és nagycsaládokat
egyesületünk tagjai közé akik szívesen tartoznának közösségünkhöz.

Guttin Lászlóné Zsuzsa vagyok és 1996 óra élek Leányváron. Budapestről költöztünk ide, hogy a 3 éves lányunknak már ne a panel világában kelljen felnőnie. Nem bántuk meg ezt a döntésünket! 

1977 óta bérszámfejtőként dolgozok, de foglalkoztam könyveléssel is (amikor az még sokkal egyszerűbb volt).

2002-ben ezért keresett meg Benke Erzsébet (alapító tag), hogy vállalnám-e egy nagycsaládos egyesület könyvelését. Merthogy az eddigi csoportból szeretnének egyesületet alapítani. De hát én nem is vagyok nagycsaládos mondtam, hiszen „csak” két lányom van. Szerencsére ez nem volt akadály! Elvállaltam és úgy gondolom nagyon jól tettem, mert azóta is tagja vagyok a megalakult LENA Leányvári Nagycsaládosok Egyesületének. Titkárként feladatom, hogy az Egyesület pénzügyei rendben legyenek. Mindezt természetesen anyagi ellenszolgáltatás nélkül tettem és teszem most is.

Örülök, hogy részese lehettem annak a rengeteg programnak, kirándulásnak, melyet az elmúlt 23 évben szerveztünk meg. Mostanában már kissé visszafogottabb vagyok, mert hát kissé elszállt felettem az idő. Nyugdíjas korba léptem és ugyan belülről még „fiatalnak” érzem magam, de hát a test már mást mutat.

Nem bírok már annyi mindent csinálni mint korábban, így visszaléptem kicsit.

Igyekszem a szabadidőmet azzal tölteni, amit nagyon szeretek: sokszor járok városnéző kirándulásokra, színházba, koncertekre és mostanában próbálkozok kézműves foglalkozásokon is alkotni. Két felnőtt lányommal és 17 éves unokámmal is sok közös programot szervezünk.

Bízom benne, hogy egészségi állpotom még sokáig megengedi, hogy a családommal lehessek és hogy tudjam segíteni az Egyesület munkáját.